2013 Ózdi Kohász TT

Fényképek Plechl Sándor naplójából: Köszönet érte!
www.plecs.hu
https://picasaweb.google.com/102848596019004751059/OzdiKohasz42
....


Táv (km)2013. ÉVI ÓZDI KOHÁSZ TELJESÍTMÉNYTÚRA
szint mútvonal szintidó (óra:perc) rajt idő (órától-ig)
601700Ózd-Járdánháza-Domaháza-Hangonyi-tó-Ózd15:00 6-7
421200Ózd-Járdánháza-Hangonyi-tó-Ózd10:30 6-8
321090Ózd-Járdánháza-Borsodszentgyörgy-Ózd9:30 6-9
26840Ózd-Hódoscsépány-Borsodszentgyörgy-Ózd8:00 7-9
17480Ózd-Hódoscsépány-Ózd6:00 7-9
29865Járdánháza-Hangonyi-tó-Ózd8:30 8-10
21760Járdánháza-BSZTGyörgy-Ózd7:00 8-10
13330Ózd-Járdánháza4:20 7-9
75K680Ózd-Járdánháza-Pétervására-Domaháza--Ózd6:00 9-11
35K275Ózd-Kissikátor-Domaháza-Hangony-Ózd4:00 9-11

...............................................................................

2012. évi fényképek: https://picasaweb.google.com/108245014547242085515/OzdiKohaszTT2012Juniu...
Aki küld még képet vagy linket kitesszük ha kéri.
Beszámoló
.
teljesítménytúrázás általában
.
.
.
Részletes kiírás nyomtatható formában
.
60 km Ózd-Gyepes-Domaháza-Hangony-Ózd
Táv: 60 km Szint 1700 m Szintidô 15 óra Az indítási idõ: 6-7 óra Nevezési díj 700 Ft/fő

A rajt helye és cél helye ugyanaz: Ózd Sportcsarnok Brassói út 1.
Útvonal: Ózd Sportcsarnok (sárga sáv)– Gyújtó tér( kék sáv) –Köleshát-Arlói-tó – Járdánháza - Gyepes-völgy- Padostető- Dobronyafő- (kék kereszt)- Palina-völgy (sárga sáv)- Kötebérc- Vörösvár- Rónalápa- Szoros-nyereg (sárga kör) – Domaháza (jelzetlen) – Járnok-fő(piros sáv) - Hangonyi-tó (piros kereszt) - Bartóklápa (sárga sáv) –Biben- Ózd Sportcsarnok.
.
42km: Ózd-Gyepes-Hangony-Ózd
Táv: 42 km Szint 1200 m Szintidô 10,5 óra Indítási idõ: 6-8 óra Nevezési díj 700 Ft/fő
A rajt helye és cél helye ugyanaz: Ózd Sportcsarnok Brassói út 1.
Útvonal: Ózd Sportcsarnok (sárga sáv)– Gyújtó tér( kék sáv) –Köleshát-Arlói-tó – Járdánháza - Gyepes-völgy- Padostető- Dobronyafő- (kék kereszt)- Palina-völgy (piros sáv) -Teresznek-völgy- Hangonyi-tó (piros kereszt) - Bartóklápa (sárga sáv) –Biben- Ózd Sportcsarnok.
A cél helye: Ózd Sportcsarnok Brassói út 1.
.
.
32km: Ózd-Gyepes-Borsodszentgyörgy-Ózd
Táv: 32 km Szint 1090 m Szintidô 9:30 óra Az indítási idõ: 6-9 óra Nevezési díj 700 Ft/fő

A rajt helye és cél helye ugyanaz: Ózd Sportcsarnok Brassói út 1.
Útvonal: Ózd Sportcsarnok (sárga sáv)– Gyújtó tér( kék sáv) –Köleshát-Arlói-tó – Járdánháza - Gyepes-völgy- Padostető- Dobronyafő- (kék kereszt)- Palina-völgy (sárga sáv)- Borsodszentgyörgy- Bartóklápa (sárga sáv) –Biben- Ózd Sportcsarnok.

.
26 km: Ózd-Gubonna-Borsodszentgyörgy- Nagyrét-völgy-Ózd
Táv 26 km Szint 840 m Szintidô 8:00 óra Az indítási idõ: 7-9 óra Nevezési díj 500 Ft/fő

A rajt helye és cél helye ugyanaz: Ózd Sportcsarnok Brassói út 1.
Útvonal: Ózd Sportcsarnok (sárga sáv)– Gyújtó tér( kék sáv) –Köleshát-Gubonna- Borsodszentgyörgy- Bartóklápa (sárga sáv) –Biben- Ózd Sportcsarnok.

.
17 km: Ózd-Gubonna-Ózd
Táv: 17 km Szint 480 m Szintidô 7:00 óra Az indítási idõ: 7-10 óra Nevezési díj 500 Ft/fő

A rajt helye és cél helye ugyanaz: Ózd Sportcsarnok Brassói út 1.
Útvonal: Ózd Sportcsarnok (sárga sáv)– Gyújtó tér( kék sáv) –Köleshát-Gubonna- Bartóklápa (sárga sáv) –Biben- Ózd Sportcsarnok.
A cél helye: Ózd Sportcsarnok Brassói út 1.
Nevezési díj a helyszínen 500 Ft/fő
.
13km Ózd-Gyepes
Táv: 13km Szint 330 m Szintidô 4:20 óra Indítási idõ: 7-9 óra Nevezési díj 500 Ft/fő

A rajt helye: Ózd Sportcsarnok Brassói út 1
Útvonal: Ózd Sportcsarnok (sárga sáv)– Gyújtó tér( kék sáv) –Köleshát-Arlói-tó – Járdánháza - Gyepes-völgy
A cél helye: Járdánháza Maxi borozó Gyepes út 8.
.
JÁRDÁNHÁZA GYEPES UTCÁBÓL INDULÓ ÉS ÓZDRA ÉRKEZŐ TÁVOK
29km Járdánháza-Hangonyi-tó-Ózd
Táv: 29 km Szint 865 m Szintidô 8:30 óra Indítási idõ: 7-10 óra Nevezési díj 500 Ft/fő
A rajt helye: Járdánháza Maxi borozó Gyepes út 8.
Útvonal: Járdánháza - Gyepes-völgy- Padostető- Dobronyafő- (kék kereszt)- Palina-völgy (piros sáv) -Teresznek-völgy- Hangonyi-tó (piros kereszt) - Bartóklápa (sárga sáv) –Biben- Ózd Sportcsarnok.
A cél helye: Ózd Sportcsarnok Brassói út 1.

21 km Járdánháza - Borsodszentgyörgy-Ózd
Táv: 21 km Szint 760 m Szintidô 7:00 óra Az indítási idõ: 7-10 óra Nevezési díj 500 Ft/fő
A rajt helye: Járdánháza Maxi borozó Gyepes út 8.
Útvonal: Járdánháza - Gyepes-völgy- Padostető- Dobronyafő- (kék kereszt)- Palina-völgy (sárga sáv)- Borsodszentgyörgy- Bartóklápa (sárga sáv) –Biben- Ózd Sportcsarnok.
A cél helye: Ózd Sportcsarnok Brassói út 1.
.
75KM kerékpáros Végig aszfaltozott közúton halad.
Ózd - Járdánháza-Borsodnádasd- Istenmezeje-Domaháza- Kissikátor- Hangony- Szentsimon- Ózd.
Táv: 77 km Szint: 680 m Szint idő: 6 óra Indulási idő: 9:00 – 11:00 Nevezési díj: 700Ft/fő
Végig aszfaltozott közúton halad.

35Km kerékpáros Végig aszfaltozott közúton halad.
Ózd- Szentsimon- Domaháza-Kissikátor-Hangony-Ózd
Táv: 35 km Szint: 275 m Szint idő: 4 óra Indulási idő: 9:00 – 11:00 Nevezési díj: 500Ft/fő

*
További információ: Tóthné Hangonyi Gréta +36-30-28-92-95-3 telefonon vagy ozditura@freemail.hu címen kérhető.
.
.
.
.
.
.

EGERERDŐ Zrt.: az állami erdők gondos gazdája

Az EGERERDŐ Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság Magyarország legnagyobb Összefüggő erdővel borított hegyvidéki táján, az Északiközéphegységben gazdálkodik.

A Zrt. tevékenysége mintegy 72 ezer hektáron az Északiközéphegység három leglátogatottabb tájegységére terjed ki, amik a következők: a Mátra hegység teljes
területe, a Bükk hegység nyugati része és a Hevesi-dombvidék.

A Társaság központja Egerben található. A cég szervezeti egységei az erdészetek, amelyek 600-1200 hektáros ún. erdészkerületekre osztottak. A kerületekben folyó munkákat szakvállalkozókkal ill. a közmunkaprogram keretében foglalkoztatott személyekkel végeztetjük, melyek irányítását erdésztechnikus kerületvezető erdészeink végzik. A szakmai munkákat az ágazatokért felelősműszaki vezetők, erdőmérnökök fogják össze.

Szakembereink alapvető célkitűzése a kezelésükre bízott erdők tartamos, hosszú távon történő szakszerű kezelése, valamint a természetszerű erdőgazdálkodás fenntartása.

Erdőgazdálkodási feladatainkat a természetvédelmi és erdészeti hatóságok folyamatos
felügyelete mellett az Erdészeti Igazgatóság által készített tíz évre szóló erdőterv alapján
végezzük.

Az EGERERDŐ Zrt.
Az erdő hármas funkcióját szem előtt tartva végzi tevékenységét, ezek a követezők: 1. gazdasági funkció (pl. fakitermelés); 2. védelmi funkció (pl. természetvédelem, vízvédelem, talajvédelem stb.); 3.közjóléti funkció (pl. rekreáció, erdei iskola)

A Zrt. fő célja az erdőállományok folyamatos fenntartása és megújítása, amihez szükséges forrásokat az EGERERDŐ Zrt. saját gazdasági tevékenységével teremti elő. A hatóság által készített erdőterv szerinti fakitermelési lehetőségeink kb. 70 % -át használjuk ki.

Fakitermeléseinknél igyekszünk egyre nagyobb arányban kíméletes technológiát
pl.:kötélpályát, forwardert, lovas közelítést használni. Egyre több erdőrészletben alkalmazunk úgynevezett szálalást, szálalóvágást, ami folyamatos erdőborítást tesz lehetővé.

A fakitermelésekből származó faanyag értékesítéséből keletkezik bevételünk jelentős
része, amely az elkövetkező években fedezetet jelent az erdősítések, a fiatal erdők ápolási és nevelési munkáinak elvégzésére, így gazdálkodásunk során a központi költségvetést nem terheljük.

Munkánk sajnos a társadalom egyes tagjai részére azt a látszatot kelti, hogy
Magyarországon „irtják” az erdőt. A hatóságok által előírt tervek, engedélyek azonban biztosítják számunkra, hogy a kivágott állományok helyén, szakszerű
munkával és odafigyeléssel új erdőt hozzunk létre. A most kitermelt erdők helyén unokáink élvezhetik majd újra az idős állományok lombjának zúgását. A területünkön végrehajtott erdőfelújításainkkal és erdőtelepítéseinkkel cégünk is hozzájárult ahhoz, hogy országunk erdősültsége nem csökken, sőt mára már Magyarország teljes területének több mint egyötödét erdő borítja.

Az erdő védelmi funkciójára is nagy hangsúlyt fektetünk, hiszen az 1970 évektől kezdve folyamatosan növekedett a védett terület nagysága. Működési területünkön található a Bükki Nemzeti Park, a Mátrai Tájvédelmi Körzet és a Tarnamenti Tájvédelmi Körzet. A kezelt állományok jelentős része őshonos fafajokból álló, természetközeli erdő, melynek óvása és biodiverzitásának megőrzése gazdálkodásunk során prioritást élvez.

Az erdő közjóléti funkciója az elmúlt évtizedekben sokat erősödött, az erdővel szemben támasztott társadalmi igények folyamatosan nőnek, de ezen növekvő
elvárásoknak is igyekszünk eleget tenni. Az erdeinkbe látogató turistáknak lehetőségük van kisvasútjainkon utazva nosztalgiázni, karbantartott erdei környezetben, számos turistaúton túrázni, túrázás közben általunk épített esőbeállóknál, padoknál, szalonnasütő helyeknél megpihenni és csodálni a környezetet.

Emellett főként gyerekek részére biztosítunk erdészeti erdei iskolában való részvételt három erdészetnél. Az erdészeti erdei iskola célja a mai világ fiataljainak szemlélet-és magatartásformálása a környezettudatos nevelés megvalósítása közben. Az erdei iskolában erdész kollégáink hegyet-völgyet bejárva megismertetik a látogatót a csodás környezet rejtelmeivel, a hegyvidéki növény és állatvilág életközösségeivel.

Az erdei iskoláink egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, ezért a társaságnak célja ezek fejlesztése. Az erdei iskoláink egyike Szilvásváradon, a Szalajka-völgyben működik. A szilvásváradi erdészeti erdei iskolánk és erdei vasútunk megújulására és fejlesztésére KEOP-os és ÉMOP-os pályázatok során sikerült forrást nyerni. Ennek eredményeképpen a Szalajkavölgy látogatottabb részei megújulnak, pl.: erdei múzeum, szabadtéri foglalkozató, Glorietttisztási kisvasúti megálló. A pályázat része lesz egy olyan kisvasúti mozdony felújítása és üzembe helyezése is, amely a világon másodikként, hibrid meghajtással fog működni.

Fentiekből jól kitűnik, hogy tevékenységünk milyen szerteágazó. Ezt a sokrétű
munkát csak egy módon tudjuk megvalósítani: az erdésznek egyszemélyben gazdálkodónak, természetvédőnek és a közjóléti igény kiszolgálójának kell lennie!
...MERT AZ ERDŐ KÖZÉRDEK !
*
*
*
ERDEI SPORTOK STADIONJA AZ ERDŐ
.
Áprily Lajos: Szeret az erdő
.
„Engem az erdő
véd s szeret,
utaimon erdők kisértek:
bükkök, gyertyánok, égerek,
tölgyek. Fenyők is. Égig értek.
.
Most is, hogy visszagondolok
hajdani erdeim sorára,
a hegy felől gyönyörüen
zúg bükkös erdőnk orgonája.
.
S ha majd mélyebbre költözöm,
érzéstelen rommá omoltan,
egy hang közelről súgja még:
Én is azerdő
fája voltam.”

.
Állítható, hogy nincs olyan erdőben kiránduló, túrázó, futó, akit legalább egyszer
valamilyen formában meg ne érintett volna az erdő hangulata és szépsége. Különleges
egy sportpálya ez! Sokan élnek benne és belőle, sok mindent várunk tőle. Költőket ihlet, gazdasági tervek készülnek vele kapcsolatban, hajdanában még betyárok búvóhelye is volt. Az erdő nem egy egyszerű farengeteg, hanem bonyolult életközösség akinek millió arca, megjelenési formája van.
.
Ismertetőnk célja, hogy aki elolvassa többet tudjon meg az erdőről, fenntartásáról
és az erdészekről. Ne csak terepként, futóstadionként használjuk az erdőt, hanem
legyen tudomásunk arról is, ami mögötte van. Tudjuk meg, hogy miért bozótos,
gallyas, jól futható a terep.
.
Az erdőgazdálkodásról általában
.
Akárhogy is nézzük, a túrázás, a terepfutás bármilyen fejlődésen és változásokon is megy keresztül, legfontosabb és legkedveltebb terepe mindig az erdő lesz. Az erdő, mint verseny-színhely a legváltozatosabb, amellett a legizgalmasabb kihívás is egyben.
.
Azt a túrázók, futók többsége biztosan tudja, hogy az Európában lévő erdők nem „csak úgy vannak”, hanem jelenlegi állapotukat az erdőgazdálkodási tevékenység alakítja. Azt már kevesebben tudják, hogy az erdőgazdálkodás elsődleges célja nem a faanyag kinyerése, hanem egy igen bonyolult életközösség fenntartása, amiben a fakitermelés csak részben cél, inkább eszköz, ugyanakkor az eladott faanyag értékesítéséből
származó pénz biztosítja az erdőfenntartás költségeit.

Az erdőgazdálkodás lényegét röviden nehéz megfogalmazni, de a legfontosabb
ismérveket megpróbáljuk leírni:
.
Az erdő sok anyagi (fa, levegő, víz, gomba, gyümölcs, vad stb.) és nem anyagi (tájkép, csend, madárdal, békesség stb.) dolog forrása. Mindenkinek van valamilyen kívánsága, hogy mit szeretne kapni az erdőből. Ezt a kívánságáradatot kell az erdőgazdálkodás során valahogy kielégíteni. A magárahagyott erdő, a mai igényeknek nem tudna megfelelni. Az erdészek évszázados feladata, hogy olyanra formálják, és úgy gondozzák az erdőket,hogy a szerteágazó igényeket kielégítse. Ezt a feladatot hívjuk közcélú, jóléti erdőgazdálkodásnak.
.
Az erdőnevelés és erdőfenntartás beavatkozásai a természetes folyamatokat
utánozzák. Az őserdőket a születés és elmúlás örök folyamata alakítja. Az elpusztuló öreg faegyedek helyébe utódaik lépnek, és az erdei életközösség egysége biztosítja az erdő fennmaradását. A természeti katasztrófák okozta sebeket az erdei életközösség sokszor csak évszázadok alatt tudja begyógyítani. Az erdőnevelés módszerei évszázados kutatási és gyakorlati tapasztalat alapján alakultak ki, és ennek a munkának köszönhetőek a ma oly nagyon (sokszor az azt létrehozó erdésztől) féltett értékes erdők.

Az erdő a feladatát csak akkor tudja betölteni, ha egészséges, ezért ápolni, nevelni és felújítani kell. Az erdőgazdálkodás a szélsőséges véleményeket (mint pl. az erdészeti munkák tiltása) ezért nem tudja elfogadni, mert nem tud mit kezdeni vele. Őserdőt létre lehet hozni, de ennek célja csak a tudományos kutatás lehet. Az öncélú természetvédelemnek Magyarországon nincs létjogosultsága.

Az erdők fenntartásához, védelméhez szervezet kell. A szervezet működéséhez
szükséges pénzt alapvetően maga az erdő képes biztosítani, nagyrészt a megtermett faanyagból, kisebb mértékben a benne élő vadállományból, és egyéb termékekből. A
különleges igények (pl. parkerdő-gazdálkodás, az erdőgazdálkodás kereteibe nem illő
beavatkozások és korlátozások stb.) anyagi fedezetét viszont adópénzből vagy más
forrásból kellene fedezni. Jelenleg az erdőgazdaságok az erdőgazdálkodáson kívüli egyéb vállalkozásokkal és befektetésekkel igyekeznek pótolni a pénzhiányt.

Az örök kérdés: miért termelnek ki fát az erdőből?

A válasz megértéséhez engedjetek meg egy rövid közvéleménykutatást, melyet mindenki
saját maga értékeljen. Ha minden kérdésre „nem” az általad adott válasz, lépj tovább, és felejtsd el az egészet!
Ha legalább egyszer „igen” a válaszod, olvasd tovább, és hívd fel erre barátaid,
ismerőseid figyelmét is!
.
Kérdések!
.
1.
kedvelem a tölgyfa hordóban érlelt valamelyik borfajtát?
2.
szívesen pihenném ki egy téli alapozó edzés fáradalmait szaunázás után, pattogó kandallótűz mellett?
3.
az irodai munkát szívesebben végzem fa lambériás irodában, fából készült bútorokkal berendezve?
4.
kedvelem a fából készült kerti bútorokat?
5.
ízlik a nyílt tűzön bográcsban vadhúsból készült pörkölt, vagy a faszénnel grillezett flekken?
6.
szívesen fogyasztom az erdei gombából, gyümölcsből készült ételeket?

7. szeretem a jól futható erdőkben rendezett versenyeket?

A kérdésekre adott válaszokat nem hiszem, hogy elemezni kellene. De felmerül még egy
kérdés: fogynak a magyarországi erdők? A szubjektív elemzés helyett beszéljenek a
tények:
.
.
.
1945-ben az ország 12 %-át borította erdő, ma már több mint 20 %-ot. Az ország
erdőterülete folyamatosan nő és ez a tendencia a felhagyott mezőgazdasági területek
beerdősítésével és spontán beerdősülésével folytatódik.

Évente mintegy 12 millió m3 fa terem meg erdeinkben, ezzel szemben az éves
fakitermelés nem éri el a 8 millió m3-t. Az erdőkben lévő faanyag-készlet az erdőterülethez hasonlóan szintén növekszik.

Ahhoz, hogy a kérdésekben megfogalmazott „élvezetek” (amelyek közül pl.: tájfutók
számára legélvezetesebb a jól futható erdő (2. a és 2. b kép) részesei lehessünk olyan erdőre van szükség, amit tervszerű és tudatos erdőgazdálkodási tevékenység hozott létre és tart fenn. Javaslom, hogy tegyünk egy kis sétát az erdőgazdálkodás fogalmai és módszereinek megismeréséhez.

3 Az erdő funkciói
.
Az erdő összetett mivolta és fontossága már a kezdetektől tudatosult Magyarországon, Szent István óta királyi rendeletek, törvények korlátozzák és szabályozzák az erdő igénybevételét és az erdőgazdálkodást. A társadalomban megfogalmazódott erdőkép folyamatosan változik, manapság az erdő
egyre inkább mint a környezet védelmének bástyája tudatosul.

Hogy látták az erdőt a múlt század elején? „Vadon tenyésző fanemekből álló s az
erdőgazdálkodás céljaira szolgáló terület, mely ha még a maga természetes
eredetiségében áll: őserdőnek neveztetik. Az erdőnek úgy az erdőbirtokos, mint a közjólét szempontjából nagy jelentősége van.” (Révai Nagylexikona, 1912)
.
A nemzetközileg is elfogadottak alapján az ember szempontjából az erdőnek három
funkciója van: védelmi, gazdasági és közjóléti.
.
4 Az erdőgazdálkodás tervszerűsége
.
„Az erdőket nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.” -mondta a bölcs. Az ember hajlamos elfelejteni, hogy ő maga is a természeti rendszer része, és ha valamit megváltoztat, felelősséggel tartozik annak következményeiért.

A Magyarországon található erdők természetes életciklusa általában 40-160 év. Ilyen
időtávlatban csak tervszerű módon lehet gazdálkodni, ezért az erdőtervezésnek már több évszázados hagyománya van. A hosszú termelési folyamat miatt nagyon fontos a szigorú és következetes szabályozás, mely jelenleg az erdőről az erdő
védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényben testesül meg. Egyébként már államalkotó Szent István királyunk is hozott rendeletet az erdőkkel kapcsolatban, a részletesebb szabályozás kezdete pedig Mária Terézia idejébe nyúlik vissza.
.
Az ország teljes erdőterületére erdőgazdasági tervek(erdőterv) készülnek, amik 10 éves időtartamra határozzák meg az erdőgazdálkodó erdőnevelési kötelezettségeit és
fakitermelési lehetőségeit. A tervek az adott erdőterület funkciójának megfelelően
készülnek, és jóváhagyásukkor figyelembe veszik az érdekelt szakterületek
(természetvédelem, vízgazdálkodás, önkormányzat stb.) véleményét. Az erdőtervek
betartását az erdészeti hatóság ellenőrzi.
.
Erdőgazdálkodási módszerek
.
Vágásos eljárások
.
A hazai erdőkben még általánosnak mondhatók az u.n. „vágásos” eljárások. Ezek lényege, hogy vastag, egyenes, hengeres törzsű lehetőleg a legjobban értékesíthető
fafajokból álljon az erdő. Ezért az erdőben szinte kizárólag azonos korú fák vannak, egy időben történik az erdőnevelési beavatkozás. A fákat akkor vágják ki, amikor a faanyaguk a legértékesebb és műszakilag a legjobban hasznosítható. Így alakultak ki az egykorú, idős, erdők az évszázadok folyamán. Az ilyen erdő
faegyedei egyszerre érik el azt a kort, amikor a mindenkori gazdálkodási érdekeknek megfelelően ki lehet vágni az idős fákat, pl. az akácot 30 éves korában, a tölgyet 120 évesen. (3.a. és 3.b. kép)

A véghasználat legegyszerűbb módszere a tarvágásos eljárás, amikor az idős állomány
minden egyedét egyszerre termelik ki. Ezt a területet mesterségesen újítják fel máshol nevelt csemetével, vagy közvetlen makkvetéssel.

A természetes felújítás sokkal bonyolultabb eljárás. Ilyenkor a fákról lehullott makkból kelt csemeték nevelése határozza meg a beavatkozásokat, és csak akkor kerül sor az idős fák kivágására, amikor azok alatt már életerős újulat található. (4.a és 4.b kép) Ez a folyamat fafajtól és a természeti körülményektől függően 10-25 évig is eltarthat. Bizonyos fafajoknál ezt a módszert viszont nem lehet alkalmazni (pl akác).
.
Cél a természetesség
.
A természetes erdei életközösségekre jellemző, hogy mindenfajta korú fát megtalálunk benne, a fiatalok(utódok) és az idősek(szülők) hosszabb-rövidebb ideig együtt élnek. A korszerű erdőgazdálkodás ilyen erdőkép létrehozását tűzte ki célul. Az erdészek felismerve a vágásos gazdálkodás „természetellenességét”, egyre több helyen és fokozatosan vezetik be a folyamatos erdőborítottságot biztosító, az erdő
klímát megőrző gazdálkodási módszereket.

4.a kép 4.b kép
Az erdőgazdálkodás folyamata
A gazdálkodás egyik lépcsője a fakitermelés. Bizonyos faegyedeket már az erdőnevelés során is kivágnak (kiválasztják a legmegfelelőbb fákat, kialakítják a faállomány megfelelő szerkezetét stb.) ekkor keletkeznek a tájfutók által nemigen kedvelt „legallyazott” erdők. A legszembetűnőbb beavatkozás viszont a véghasználat, amikor egy összefüggő területen szinte valamennyi fát kivágnak. Ekkor keletkeznek a nagy „puszta” u.n. vágásterületek. A véghasználat után az erdőket fel kell újítani (ezt törvény írja elő). A következő generáció erdejét vagy kertben nevelt csemetékből ültetik, esetleg makkal vetik be mesterséges felújítás), vagy a kivágott fák utódaiból nevelik fel (természetes felújítás). Ezek a vágásterületek (4.b 5.a és 5.b kép) nem irtások, mint ahogy azt médiában hallani, pl.:
„újabb erdőirtások a Mátrában …”, hanem már fiatal erdő, igaz hogy csak kicsiny
csemeték formájában. (4.b kép)
.
5.a kép 5.b kép
Az erdőfelújítás befejezésével(6a. kép) (az erdő még áthatolhatatlan) még nincs vége az erdőgazdálkodó kötelező feladatainak. Ápolással kell gondoskodni a legértékesebb faegyedek zavartalan fejlődéséről. Ekkor még 8-15 ezer db csemete van egy hektárnyi területen és ez a szám az erdő véghasználatának idejére a fafajtól függően 250-400 darabra csökken(6b. kép).
.
6.a kép 6.b kép
Az erdőgazdálkodó köteles figyelemmel kísérni erdeje további életét is. Az erdőnevelés során, a tisztítások alkalmával el kell távolítani a tovább már nem fejlődő, vagy a kevésbé értékes egyedeket. A gyérítések folyamán kivágják azokat az egyedeket, melyekre az erdész megítélése(tudása) alapján, a természetes pusztulás vár. Az erdőnevelés alkalmával már értékesíthető faanyag kerül ki az erdőből (7a. és 7b. kép).
.
7.a kép 7.b kép
Elérkeztünk az öreg szálerdőhöz, amire a kitermelés vár. (2.a 2.b és 4.a kép) Ezek a közvélemény szemében az „igazi erdők”, hatalmas faegyedek állnak szépen a
bozótmentes területen. És ekkor jön a véghasználat (tarvágás vagy természetes felújítás végvágása), hogy minden kezdődjék elölről ...

Reméljük e rövid „erdei séta” után, edzés és verseny közben nem „irtásokat” láttok majd az erdőben, hanem a gondos „erdészkezek” munkáját, akik a természet egyik nagyszerű alkotásának javait bocsátják rendelkezésünkre és biztosítják a jövő
generációi számára is.
.
…..mert az erdő közérdek!
Országos Erdészeti Egyesület Erdei Sportok Szakosztály
*
*
*
.
.
.

Erdei sportok stadionja az erdő

Egererdő Zrt

Egy kis kedvcsináló a Hevér Gáborról szóló cikkből, aki nálunk is járt a Kohász-kéken.
Miért ajánlanád másoknak is a teljesítménytúrázást?
http://bombahir.hu/sporthirek/az-ember-akinek-kilometerhianya-van
Mert a szabadidő egészséges és hasznos eltöltéséről szól. Folyamatos mozgás a természetben a friss levegőn, miközben akár új barátokra, ismerősökre lehet szert tenni. Az egyéni túrákkal szemben abban is előnyös, hogy már kész programot kínál. Nem kell az útvonal megtervezésével foglalatoskodni, sok esetben elvisz olyan helyekre, nevezetességekhez, amelyek létezéséről nem is tud előtte a túrázó, vagy magától nem menne oda. Ma már a legtöbb túrán – főként a rövidebb távokon – bőséges szintidőt kínálnak, így jut idő nézelődésre, fotózásra is, nem csak elrohanunk a táj mellett. Egy-egy túra kiválasztásakor mindenképpen érdemes átnézni a TTT által kiadott túranaptárban, vagy a honlapon a túra paramétereit (táv, szintemelkedés, szintidő), melyek alapján kiválaszthatjuk a nekünk megfelelő túrát, távot.